KUTATÓI PORTRÉ – Kótiné Dr. Seenger Julianna, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tudományos főmunkatársa és kutatási főosztályvezetője
2019. december 13., péntek, 10:20

A NAIK tudományos műhelye több mint 1200 embert ölel fel. Kiváló koponyákkal dolgozunk itt együtt, akik életüket és egész munkásságukat a tudománynak szentelik. Sorozatunkban hétről hétre megismerkedhettek egy szakemberrel, ma Kótiné Dr. Seenger Juliannával, aki a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tudományos főmunkatársa és kutatási főosztályvezetője.

Szakterület: Okleveles agrármérnök törzsállattenyésztő, szaporodásbiológia és takarmányozástan szakirányon; az állattenyésztés tudományok doktora: a doktori munkában a különböző sertéstípusok, fajták húsának és zsírjának zsírsavösszetételét vizsgálta; jelenleg gazdasági állatfajok tartástechnológiájával foglalkozik.

Mottó: „Felvetni egy jó problémát, kérdezni egy jó kérdést - már a munka felét jelenti.„
(Szent-Györgyi Albert)

Melyek a kutatási témái?

  • Hogyan lehet mérsékelni az állattartásból származó káros, illetve a környezetet, vagy az állatok egészségét terhelő anyagokat?
  • Hogyan lehet fenntartható módon, energia-hatékonyan biztosítani az állatok jóllétét, hogy a tőlük megkíván fokozott termeléssel párhuzamosan megnövekedett igényeiket minél jobban kielégítsük?

Milyen kutatói kérdések foglalkoztatják munkája során?

Napjainkban egyre nagyobb hangot kap a társadalom állattenyésztéssel szembeni ellenállása, annak környezetterhelő hatása miatt. Az állattartásnak igen nagy szerepe van mind vidékfejlesztési, foglalkoztatási, gazdasági és humán-élelmezésügyi téren, de a realitások mentén figyelembe kell venni a társadalmi igényeket is. Főként nekünk- kutatóknak és mezőgazdasági szakembereknek, állattenyésztőknek, környezetmérnököknek és mezőgazdasági gépészmérnököknek - feladatunk, hogy valós válaszokat adjunk ezekre a problémákra.

Olyan technológiák irányába ébresszük fel a termelők igényeit, illetve olyan megoldásokat dolgozunk ki a piac számára, amelyek a modern iparszerű állattartás fenntarthatóságát javítják, környezetterhelő hatását csökkentik, a termelést és a termelésből realizálható bevételt azonban nem vetik vissza, mindemellett figyelembe veszik az állatok és a társadalom etikai és egészségügyi igényeit.

Ez egy nagyon komplex kérdés, de apróbb résztémákra bontva ki lehet dolgozni azokat, majd a kutatói részeredményeket újra össze lehet fűzni. Véleményem szerint napjainkban ennek a kérdéskörnek egyre nagyobb szerepe van, és a fontossága felér - hacsak nem megelőzi - a termelésintenzitás növelésének kérdését.

Hogyan mondaná el egy laikusnak, hogy mivel foglalkozik?

Intézetünk a mezőgazdaság gépesítésének folyamataival, az innováció lehetséges irányainak felkutatásával foglalkozik. Igen széles a paletta: a drónoktól a gabonaszárítón át, a traktorgumiig minden részlet egy-egy fontos területet jelent számunkra. A mezőgazdaság és a mezőgazdaság gépesítése egy nagyon gyors ütemben fejlődő terület, ebből kifolyólag a mi főosztályunk nemcsak a klasszikus istállók gépeivel, kiszolgáló egységeivel foglalkozik, hanem egyre inkább előtérbe kerülnek a precíziós technikák, a biogáz előállítás kérdése és a biomassza hasznosítás lehetőségei is.

Mit gondol, milyen érdekes fejlesztések/kutatási eredmények várhatóak a saját szakterületén a jövőben?

A termelés optimalizálása, az állati jóllét biztosítása és a munkaerőhiány okán a robotika már jó pár éve jelen van az állattartásban. Az elkövetkező években az automatizált technológiák továbbfejlesztése várható, annak érdekében, hogy a termelő állatokról egyed szinten minél több információt megtudjunk. Ezek a megoldások már rendelkezésre állnak, azonban a mérések pontosítása, az adatok gyors áramlásának továbbfejlesztése, a telepen, vagy a termőterületeken végrehajtható gyors diagnosztika (állatbetegségek, takarmányminőség, stb.) terén olyan irányú fejlesztések várhatóak, amelyek azonnali, pontos, megbízható és a klasszikus módszerekkel történő analitikai eredményekkel összevethető adatokat eredményeznek. Mindezeknek olyan szinten kell megvalósulnia, hogy a piacon a termelők számára olcsó eszközök és rutinszerűen elvégezhető metódusok legyenek elérhetők.

Miért és hogyan vált kutatóvá?

Már az egyetemi évek alatt érdekes kutatásokba vehettem részt, diplomamunkámhoz a laboratóriumi méréseket Németországban végezhettem. Hatalmas élmény volt belelátni egy olyan kutatóintézet életébe, ahol mindenki teljes mértékben sajátjának érezte a témáit, projektjeit. A sikeres TDK és diplomaeredmények egyenesen a doktori iskolába vezettek, ahol már a saját témámat vihettem tovább, természetesen szakmai segítséggel. Nyolc év kutatói-oktatói munka után elhagytam a tudományos pályát, de az állattenyésztéstől nem szakadtam el. Véleményem szerint, aki egyszer tudományos pályára kerül, de a sors elsodorja onnan, mindig vissza fog vágyni. Nagyon nagy lehetőségként éltem meg, hogy a NAIK MGI-ben újra visszakerülhettem a kutatói légkörbe.

Mit szeret a kutatói pályában?

Ezen a pályán lehet és kell is gondolkodni, logikus terveket készíteni és azokat megvalósítani. Szeretem azt, hogy az elért szakmai sikereket magaménak vagy a csapatoménak tudhatom, és ezekből a sikerekből tovább lehet építkezni. Ezen a pályán nem kell a család és a karrier között választani, teljesen megfér egymás mellett mind a kettő.

Mire a legbüszkébb?

Arra, hogy úgy tudom építeni a szakmai karrieremet, hogy közben családanya vagyok, és egyik oldalam sem szenved ebben csorbát, sőt, így teljes. Ennek később jön meg a hozadéka, amikor majd visszatekintek ezekre az évekre, és azt mondhatom, hogy szerencsés vagyok, mert nem kellett választanom a számomra legfontosabbak között.

Ha pályakezdő lenne és most állna választás előtt, akkor milyen terület felé indulna el?

Hozzám mindig közel álltak a természettudományok. Aki ezen a területen szeretne továbbtanulni, annak mindenképpen ajánlom az agrár pályát. Mivel szeretek csapatban dolgozni, mindemellett önállóan gondolkozni, problémákat megoldani, más szakemberekkel ismereteket megosztani, külföldi tapasztalatokat gyűjteni, így újra a kutatói pályán indulnék el.



AMMÓNIA GÁZ EMISSZIÓS MODELL - Sertés

Programajánló

2020. január 22., szerda, 09:00 - 2020. január 25., szombat, 17:00
Helyszín: HUNGEXPO 1101 Budapest Albertirsai út 10.