A szakmai program nyitóelőadását Nagy István agrárminisztert helyettesítő Lantos Gergely, a minisztérium Agrármodernizációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese tartotta a „Magyar mezőgazdaság modernizációjának aktuális kérdései” címmel. Ezzel összefüggésben kiemelte a magyar mezőgazdaság versenyelőnyeit és kedvező adottságait, amire a fejlesztések alapozhatók. Világszerte felértékelődik az élelmiszertermelés, nőnek a piaci árak, van elég termőföldünk, növelhető a hazai termékek feldolgozottsági szintje, a bérszínvonal is emelkedik az agráriumban. A legnagyobb konkurenciát a jövőben az orosz mezőgazdasági termelés és export bővülése jelentheti a magyar agráriumra. Kedvezőtlen a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából, hogy alacsony az ágazat társadalmi presztízse, alacsony színvonalúak a mezőgazdaságot támogató szolgáltatások, öregszik a gazdatársadalom, alacsony a szakmai képzés és képzettség szintje, kevés az idegen nyelvet beszélők aránya és magas a pályaelhagyók száma, egyre inkább elnéptelenedik a vidék. Fontos feladatként jelölte meg a generációváltás elősegítését és az agrárdigitalizáció felgyorsítását. Digitális Akadémia létrehozásával a felső és középfokú oktatás fejlesztésével kívánják növelni a digitalizációhoz szükséges tudást és a hozzáértő szakemberek számát. Digitális szolgáltatások fejlesztésével szeretnék segíteni a gazdaságok digitális rezsicsökkentését. A DAS – Digitális Agrárstratégia program megvalósításával kívánják helyzetbe hozni a gazdaságokat, a modern mezőgazdasági módszerek alkalmazásához. Felül kívánják vizsgálni a mezőgazdaság jelenlegi eszközállományát, hogy mennyiben képes hozzájárulni a modernizációhoz. Az új KAP nyújtotta lehetőségeket és AKG programokat is a modernizáció szolgálatába kívánják állítani. Pozitívan értékelte a hazai mezőgépipar tevékenységét is, és bár az EU-n belüli részesedése mindössze 1,2 %-os, a hazai mezőgazdaság gépellátásában a jelentősége számottevő. Évente 120-140 Mrd HUF volumenben állít elő gépeket, amelynek 80 %-át exportálja, zömében a nagy nyugati gyártók beszállítójaként. A hazai mezőgépgyártás exportja és hazai eladásai is növelhetők a jövőben, amelynek az alapja szin­tén a modernizáció lehet.

Ezt követően, a szakmai fórum második részében a MEGOSZ stratégiai partnerei vették számba az együttműködés fejlesztési lehetőségeit. Csík László, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. igazgatója a mezőgépexport lehetőségeiről szólt a Kárpát-medencében és ott is főleg a magyarlakta területeken. A határon túli régiókra a Magyar Kormány Gazdaságfejlesztési Programja 50 Mrd HUF értékben ír ki pályázatokat az ott tevékenykedő magyar tulajdonú, mezőgazdasági és élelmiszeripari feldolgozó vállalkozások számára. Ebből a pénzből a vállalkozások több magyar gépet vásárolhatnak majd. Ehhez növelni kell a térségben a hazai mezőgépgyárak piaci aktivitását. A tevékenység elősegítéséhez a kft. a régióban 22 irodát hozott létre, amelyek igénybe vehetők a kontaktok, szakmai programok megvalósításához. A köztük és a MEGOSZ közötti kommunikáció és az együttműködések fejlesztésével lehetne az exporttevékenységet bővíteni ebben a körben.

A NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) és a MEGOSZ megállapodással megerősített együttműködésének tartalmi fejlesztési lehetőségeiről Kupcsok Milán igazgatóhelyettes szólt. A NAK a szolgáltatásainak bővítését helyezte a középpontba, és ebben számítanak a hazai mezőgazdaságigép-gyártókra is.

A MEGFOSZ (Mezőgazdasági Gép- és Eszközforgalmazók Országos Szövetsége) és a MEGOSZ együttműködési lehetőségeinek fejlesztését Dr. Medina Viktor MEGFOSZ igazgató vállalta fel. Eddig a szakemberképzés fejlesztése volt a legerősebb terület a LETIM (Legyél Te is Mezőgépész) programon belül, de számos rendezvényen, kiállításon szerepelt már a két szervezet közösen. Ugyanakkor a hazai gépforgalmazók még közel sem használták ki a hazai mezőgépek kínálati lehetőségeit.

A rendezvényen a MEGOSZ elnöksége több alapítótagnak és a hazai mezőgazdaságigép-gyártásért sokat tett személynek „A magyar mezőgépgyártásért” elismeréseket adott át. A kitüntetettek között szerepelt Dózsa Krisztina MEGOSZ koordinátor, Gyurácz Ferenc (Bagodi Mezőgép Kft.), Szabó Imre (Rekard Kft.), id. Majsa Sándor (Sokoró Kft.), Gyökös Sándor (Farmgép Kft.) és Háj József (Metripont-M93 Kft.).

A közgyűlésen Dr. Fenyvesi László előterjesztésében megvitatták, majd elfogadták a 2018. évről készített szakmai és pénzügyi beszámolót. A MEGOSZ taglétszáma az utóbbi időben örvendetesen nőtt, a gazdálkodásuk stabil pénzügyi alapokon nyugszik. A tisztújító közgyűlésen a MEGOSZ új elnököt és elnökséget, illetve felügyelőbizottságot választott, az addigi tisztségviselők a mandátumuk lejártával visszaadták a megbízatásukat. A korábbi elnök, Lőrincz László egészségi állapotára és más elfoglaltságaira hivatkozással nem vállalta a további munkát és jelölést. Munkáját az elnökség – Dr. Fenyvesi László főtitkár tolmácsolásában – meleg szavakkal méltatta. Az új elnök személyére egy jelölés érkezett, ennek megfelelően Csanádi Tamás (Claas Hungária Kft.) megválasztása egyhangúlag történt, az elnökség tagjait pedig több jelölt közül titkos szavazással választotta meg a közgyűlés.

megosz_hirek_02.jpg

Ezután az elnökséget Ackermann Tamás (Fliegl Abda Kft.), Háj András (Metripont-M93 Kft.), Varga Lajos (BPW-Hungária Kft.), Dr. Majsa Tímea (Sokoró Kft.) és Dr. Renner Tamás (Renner Bt.) alkotja Csanádi Tamás elnökkel és Dr. Fenyvesi László fő­titkárral kiegészülve. A továbbiakban hét fővel végzi majd a munkáját az elnökség. Az új felügyelőbizottság Szabó Balázs elnök, Dr. Bíró István, valamint Kókai Balázs FB tag összetételben tevékenykedik a jövőben. Az újonnan megválasztott tisztségviselők és a 75 %-ban jelen lévő MEGOSZ tagok egyhangúlag elfogadták a MEGOSZ 2019. évi munka- és költségvetési tervét.