A konferenciával egybekötött szakmai rendezvény közel száz érdeklődőt vonzott, főként, hogy a „Korszerű megoldások a tejelőszarvasmarha-tartásban” című konferencia szakterülete „ritkaságnak” számít, más konferenciák témáit tekintve. Ezen kívánt a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet változtatni, amikor a témát kiválasztotta – emelte ki üdvözlő beszédében Dr. Gulyás Zoltán, a NAIK MGI intézetigazgatója.

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója köszöntő beszédében egyetértett a témaválasztás nehézségeivel, mert mindig igyekezni kell olyan eseményeket, témákat felkarolni, ami leginkább foglalkoztatja a gyakorlati élet képviselőit. Éppen ezért helyesen esett a választás a tejelőszarvasmarha-ágazat kérdéseire, hiszen az ágazat rengeteg gonddal és problémával küzd, de a mindennapi gondokon túl látni kell az ágazat robbanásszerű fejlődését is, amellyel lépést kell tudni tartartani. Már érezhető, hogy a tejelőszarvasmarha-ágazatban egyre inkább visszaszorul a kézimunka, miközben a digitalizáció és az informatika erre a területre is betört.

A NAIK szerencsés helyzetben van, mivel az integrált intézethálózata, illetve a szervezett, összehangolt kutatásai révén ki tudja használni azokat a szinergiákat, amelyek a felvetődő ágazati kérdések megoldásainak kutatásához szükségesek. A konferencia kiváló alkalmat teremt arra, hogy összefoglalja az új technológiákra való felkészülést és a megfelelő hozzáállás kialakítását.

Szepesi Áron az Agrárminisztérium Piacszervezési Főosztály Állati és Növényi Termékek Osztályának vezetője megnyitójában prioritásként említette a generációváltást a mezőgazdaságban, a szakképzés jelenlegi struktúrájának átalakítását, az agrárium vonzóbbá tételének fontosságát a fiatalok számára. Kiemelte az öntözést, az aszálykárok visszaszorítását célzó intézkedéseket, amelyeket kiemelt témaként kezelnek. A Kormány 170 Milliárd Ft felhasználásáról döntött, így 2030-ig minden évben 17 Milliárd Ft összeget tesz élérhetővé vízkormányzásra és egyéb tevékenységekre – ez által elérhetővé válik több mint 100 000 ha többlet terület öntözhetősége, amely akár a tejelő szarvasmarhák szálas takarmánnyal történő ellátását is biztonságosabbá teheti.

Szepesi Áron megnyitó beszéde után első előadóként „A tejelőágazat aktuális helyzete hazánkban” című előadásában számszerűsítve áttekintette a tejelő ágazat és a tejpiac jelenlegi hazai helyzetét és kitekintett az európai piacokra, valamint a világpiacra és a jelenleg ott fellelhető trendekre.

A kivetített statisztikai adatok és előrejelzések alapján elmondható, hogy jelenleg a világpiaci kilátások kedvezőek, az EU részesedése a tejtermékek piacain tovább nő. A tejtermelés a támogatási rendszerrel együtt tekintve még mindig jövedelmező Magyarországon. A tejfeldolgozói szektor hatékonysága és technológiai színvonala tekintetében a hazai feldolgozóipar fejlesztése elengedhetetlen, új, innovatív termékekkel szükséges megjelenni a piacokon.

Kótiné Dr. Seenger Julianna a NAIK MGI Állattartási- és Biológiai Folyamatok Gépesítése Főosztály kutatási főosztályvezetője a „Korszerű szarvasmarha telepi technológiák” című előadásában felvázolta a tejelő ágazatban fellelhető korszerű technológiákat. Kitért a takarmányvizsgálat, a robotfejés, a takarmány keverés-kiosztás innovatív műszeres és gépesítési megoldásaira, valamint a termelő állományt egyed szinten reprezentáló adat- és információgyűjtés lehetőségeire.

Ezután következett Dr. Orosz Szilvia, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányanalitikai igazgatója, aki a „NIR takarmányanalitika - gyors eredmény széles vizsgálati paraméterskálával” című előadásában egy monitorozásra alkalmas, gyors eredményeket szolgáltató - ezáltal a gyors reagálás és szakmai döntés lehetőségét megalapozó takarmány-analitikai módszert mutatott be. A bemutatott teljeskörű szolgáltatás a telepi szakemberek és takarmányozási szaktanácsadók munkájához nyújt jelentős segítséget.

Rövid szünet után a Dairy-Ép Kft. - Lely Center Hungary képviseletében Bódi Gábor területi képviselő következett, aki a „Fejőrobot, tehénközpontú tejtermelés a nagyüzemekben” című előadásában a fejőrobotok hatékonyságát, a termelési mutatókra gyakorolt pozitív hatását, valamint a munkaszervezés szempontjából értékelendő hasznosságát mutatta be. Kiemelte, hogy a megfelelő berendezésekkel működtetett rendszer és a mellé felállított menedzsment által biztosított termelési környezet és ezen keresztül a termelő egyedek kedvező egészségi állapota az, amely a javuló termelési és gazdasági mutatókban érvényesül.

Az izgalmas „FARESIN PF, a takarmánykeverő kocsik csúcsragadozója” címet viselő előadásban Strausz Zsolt a Készenlét Zrt. kereskedelmi igazgatója a Faresin cég precíziós takarmánykeverő kocsiját mutatta be, amely robosztussága, méretezése, kialakítása, mérési pontossága, csökkentett rakodási és keverési időigénye, valamit csökkentett üzemanyag felhasználása révén hatékonyan képes kiszolgálni a nagyobb tejtermelő telepek igényeit. Az előadásában a takarmánykeverő-kiosztó kocsin túlmutatva ismertette a PoliSpec NIR készülék telepi alkalmazhatóságának területeit.

A konferencia záró előadásában, amely a „Pontosabb megfigyelés, jobb döntés - kérődzés és ivarzás-megfigyelés tejelőállományokban” címet viselte, Strasszer József a Bentley Magyarország Kft. farm termékmenedzsere a SmartBow okos füljelzőt és a hozzá kapcsolódó adatelemző szoftvert és szolgáltatást ismertette.  A rendszer által nyomon követhető a füljelzővel ellátott egyedek napi útvonala, mozgási aktivitása és kérődzési aktivitása. Az eszköz által gyűjtött adatok feldolgozásával előre jelezhető az egyedek ivarzásának időpontja valamint a beállított riasztások és arra válaszul adott gyors beavatkozások áltat esetlegesen felmerülő egészségügyi problémák előzhetők meg.

A kiváló szakmai előadások után a hagyományos traktorkiállásra került sor az Intézet udvarán, amelynek során a vállalkozó kedvű résztvevők a hűvös idő ellenére örömmel próbálták ki az 1938. évben gyártott HSCS G35 típusú izzófejes traktort, egy-két kör erejéig.